A szakember hangsúlyozta, hogy a büntetés hosszú távon gyakran neheztelést, lázadást vagy visszahúzódást eredményez. A pozitív fegyelmezés ezzel szemben a viselkedés mögötti okokat keresi, és abból indul ki, hogy minden gyermek szeretné fontosnak és kompetensnek érezni magát. A szülő feladata, hogy egyszerre legyen kedves és határozott, empatikusan reagáljon, ugyanakkor világos határokat tartson.
Fontos eszköz az érdeklődő kérdések alkalmazása, a közös megoldáskeresés és a gyerekek bevonása a szabályok kialakításába. A családi jelmondatok lehetnek például: „Megoldást keresünk, nem hibáztatunk” vagy „A hibákból tanulunk”, melyek segítenek közös értékrendet is teremteni. A rendszeres családi gyűlések pedig fejlesztik az együttműködési, problémamegoldó és felelősségvállalási készségeket.
A pozitív fegyelmezés lényege, hogy a nevelés ne hatalmi harc legyen, hanem közös tanulási folyamat, amelyben a gyermek önbecsülése és belső motivációja erősödik.
Köszönjük Melindának a személyes hangvételű előadást!
