2023. ​október 7. reggelén Amir Tibon és a felesége lövések hangjára ébredt az izraeli Nahal Oz nevű kibucban, amely kevesebb mint egy kilométerre fekszik a gázai határtól. Pár perccel később már a házuk biztonsági szobájában csitítgatták a két kislányukat, miközben az ajtó mögül fegyverlövések hallatszottak. Amir mobilja kezdett lemerülni, de még el tudta küldeni a következő üzenetet az apjának: „A lányok nagyon jól viselkednek, de félek, hogy nemsokára elvesztik a türelmüket, és a Hamász meghall minket idebent.”

Nagyjából hetven kilométerre északra, Tel-Aviv partjainál Amir szülei megszakították szokásos kora reggeli úszásukat, beugrottak a kocsijukba, és egy pisztollyal elindultak Nahal Oz felé, hogy megmentsék a családjukat.

A Gáza kapuja nem csak egy család menekülését beszéli el: bemutatja a gázai határvidék – az otthonuk – múltját, azokat a politikai rezsimeket, amelyek az évtizedeken keresztül folytatott háborúskodással ártottak ezeknek az összetartó közösségeknek és gázai szomszédjaiknak, valamint emléket állít a támadás áldozatainak.